„Az igazi hagyomány sosem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem arra, hogy elibe álljon mindannak a pusztulásnak, amit az idő, a feledékenység, a dolgok természetes halála elhoz közénk.”                                                                                       /Csoóri Sándor/

Kicsi Madár Néptáncegyüttes

2016. Kicsi Madár Bál

Kicsi Madár Néptáncegyüttes

2015. Csoportkép

Kicsi Madár Néptáncegyüttes

2015. Nemzeti Ünnep Borsodszirák

Kicsi Madár Néptáncegyüttes

2017. Csoportkép

A sajósenyei Kicsi Madár Néptáncegyüttes 2012 márciusában alakult, helyi kisiskolás gyerekekből. Az első évben 10 fővel meginduló csoport mára már 20 lelket számlál. A kis közösség gyarapodása nem csak lélekszámban, de tudásban is számottevő, hiszen ez idő alatt a gyerekek már több tájegység hagyományos tánckultúrájának forráskincséből meríthettek. 2016 szeptemberében megalakult a táncegyüttes utánpótlás csoportja is, biztosítva ezzel a hagyomány folytonosságát településünkön.           

A csoport vezetőjeként és a falu néprajzosaként a XXI. században nagy kihívásnak és feladatnak látom egy olyan közösség éltetését, mely saját értékrendjét képviselni tudja, és azzal példát mutathat egy egész faluközösség vagy társadalom számára. A gyerekekkel hétről-hétre tanuljuk azokat a táncokat és dalokat, amelyek egy letűnt kultúra, a magyar parasztság kifejezőeszközeit képviselik. A tánccsoport vezetőjeként fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne csak ismerőivé, hanem használóivá is váljanak hagyományos tánckultúránknak. A néptánc motívumkincseinek megismerésén túl megértsék és megismerjék azt a paraszti kultúrát, amely megőrizte ezt a művészi kifejező eszközt, amit ma néptáncként emlegetünk.

Együttesünk egyre több felkérést kap környező településeink rendezvényein való szereplésekre, közvetítve ez által egyedülálló falusi közösségünk évről-évre megújuló és bővülő műsorszámait, koreográfiáit. A tánccsoport igazi sikerét azonban nem a fellépések számában látjuk, hanem a gyermekek mozgáskultúrájának és az élő közösségnek a fejlődésében. A megtanult táncanyagok, motívumok és népdalok, azaz a megszerzett tudás birtoklása és használata érdemel elismerést. A csoport vezetése 2014-ben vált teljessé, amikor egy férfi táncossal, Kaczur Illéssel egészült ki. Mindketten fontosnak találjuk, hogy a tánccsoport munkája és célja ne saját létezésének bizonyítását célozza a színpadi szereplésekkel, hanem a néptáncot és a népdalokat önmagában éltesse, a táncosok kedvére. Ebből a megfontolásból indítottuk el 2016-ban rendszeres táncházainkat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A táncházakkal minden korosztály számára elérhetővé tettük hagyományos tánckincsünk alapvető mozgáskultúráját és népzenei örökségét.

 

 

Településünk táncos közössége nemzetközi kapcsolatokat ápol két határon túli testvértelepülésünkkel, az erdélyi Ürmössel és a felvidéki Péderrel. Testvértelepüléseinkkel való találkozásaink alkalmával kultúraközvetítő szerepet töltünk be azáltal, hogy a Kárpát-medence hagyományos tánckincséből merítve igyekszünk bemutatni egy-egy néprajzi tájegység táncos örökségét, miközben mi is merítünk határon túli táncaink és dalaink kincsestárából.

A Néptáncegyüttes B.-A.-Z. megyei értéke tükröződik abban a hitvallásunkban, hogy első sorban megyénk népművészeti értékeire szeretnénk megtanítani táncos fiataljainkat. Kultúraközvetítő szerepünket a borsodi népdalok és táncok tanulmányozásán és bemutatásán túl abban is kifejezésre juttatjuk, hogy táncosainkkal megismertetjük a letűnt paraszti kultúra közösségi életének titkát. Megyénk jeles néprajzkutatójának, Lajos Árpád gyűjtéseinek és tapasztalatainak felhasználásával a „kétnembeli fiatalság” szórakozási lehetőségét biztosítjuk a kulturális értékek elsajátításán keresztül. Az általános iskolás gyerekekből álló közösség az énekléseken és táncalkalmakon túl népszokásaink felelevenítésével is közelebb kerül hagyományainkhoz. A karácsonyi kántálástól, a húsvéti hímes tojás készítésén és a locsolkodáson át a pünkösdi király és királynéválasztásig évről-évre találkoznak azokkal a hagyományainkkal, amelyeken keresztül megismerhetik azokat az értékeket, amelyek az idő múlásával sem vesztik ki a magyarság kultúrájából.

A népművészet, mint közösségi művészet, akkor nyeri el értelmét, ha az emberi közösség összetartozását erősíti. Napjainkban kihívást jelent ennek megteremtése és fenntartása, hiszen a virtuális közösségek nyertek teret életünkben. Táncegyüttesünkben lehetőséget teremtünk községünk és a környező falvak fiataljai számára, hogy a népzenén és a néptáncon keresztül a gyermekek egymásra és önmagukra találjanak, megismerjék azt az örök törvényszerűséget, mely minden időben és minden körülmények között hatást gyakorol a lelkünkre.                                                                                                      

Kovács Petra Klára