Sajósenye már az Árpádok korában létezett, mint az Örösúr nemzetség birtoka. Akkoriban jelentős helyként tartották számon, ami később sem változott. Már a XIII.sz.-ban fennállott a Szent Egyed tiszteletére felszentelt temploma. 1311 –ben Sene, Scienne néven szerepelt különféle dokumentumokban. Birtokos családja a község neve után Senyeinek nevezte magát. A községet a török elpusztította, a lakosság a súlyos adók miatt elszökdösött. A XVI. sz. végétől hosszú időre lakatlanná vált Sajósenye. Egykori egyháza teljesen elpusztult, ma már csak a Templomdomb nevű hely emlékeztet a falu és a templom egykori helyére. Sajósenye nevezetes épülete az 1785-95 között épült Máriássy-kúria. Sajósenye Miskolctól 15 km –re északra fekvő kistelepülés. 461 lakos él itt. A rendszerváltás óta a falu nagy fejlődésen ment át, mindenütt pormentes utak, ivóvíz-, szennyvíz-, és gáz-hálózat szolgálja az itt élőket. Nagy összefogással épült a Faluház, melynek díszterme évente sok rendezvény színhelye, a Polgármesteri Hivatalon túl orvosi rendelő is itt működik. Az összefogás szép példája a sportöltöző új épülete és nem utolsó sorban az ökumenikus templom is. Három felekezet istentiszteleti helye ez, ahol a római katolikus, református, ill. görög katolikus lakosok egyformán lelki támaszt találhatnak. A községben működik a református egyház egyik értelmi fogyatékosokat gondozó otthona is. Korszerű és szép épületekben végzi embersegítő szolgálatát. Sok más beruházás megvalósítását tervezi még az önkormányzat, melyekkel az itt élők komfortérzése még teljesebbé válhat. A csend, a jó levegő, a nagyváros közelsége, a jó közlekedés s egy tiszta, emberközpontú kis falu várja a kedves olvasót, látogasson el hozzánk, telepedjen le községünkben.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapja ezüsttel és zölddel vágott. A pajzs mezejében Szent Egyednek az ezüst vágásból növekvő, nyílvesszőtől sebzett, arany alakja fölött (és vele érintkezésben) egy ugró, nyílvesszőtől sebzett szarvas helyezkedik el.

A kék és az arany színek a magasabbrendűt, az "égit" jelképezi, az ezüst a vizet, a zöld a növényektől élő földet. Szent Egyed a község koraközépkori, régen elenyészett plébániatemplomának - és következésképpen a mai település elődjének - volt a védőszentje, így címeren való ábrázolása összhangban áll az európai hagyományokkal. A címerkép a szent életének egyik legjellemzőbb eseményét jeleníti meg szimbolikus megfogalmazásban. Az ezüst vágás-amely a két szín között szinte pólyaként jelenik meg - a Sajó folyóra utal, melynek nevét a község is nevében viseli.